Lindner Ernőné Gecső Zsuzsa
| Lindner Ernőné Gecső Zsuzsa | |
| Született | Gecső Zsuzsa 1915. május 25. Budapest |
| Elhunyt | 2018. február 25. (102 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | testnevelő tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Testnevelési Főiskola (–1938) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lindner Ernőné Gecső Zsuzsa (Budapest, 1915. május 25. – Budapest, 2018. február 25.) pedagógus, gránit-diplomás testnevelő tanár, címzetes egyetemi tanár.
Életútja
[szerkesztés]Tehetős családból származik, édesapja, Gecső Jenő egy budapesti cég főmérnökeként az angolkisasszonyok Sankt Pölten-i bentlakásos intézetében taníttatta, miután az elemi iskola első 4 évét a budapesti angolkisasszonyoknál végezte. Középiskolai tanulmányait kitűnő érettségi bizonyítvánnyal a Budapesti Állami Mária Terézia Gimnáziumban fejezte be.Érettségi után a Testnevelési Főiskolán (TF) folytatta tanulmányait (1934-1938). A főiskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel zárta és 1938. június 11-én vehette át a középiskolai testnevelő tanári diplomáját. Friss diplomásként a budai Szent Margit Gimnáziumba került, amely akkoriban új iskolaként kiváló sportolási lehetőségekkel - saját uszodával, tornatermekkel, sportpályájával - rendelkezett. Gecső Zsuzsanna német nyelven tartotta líceumi osztály testnevelési óráit. Közben a Brunszvik Teréz Óvónőképzőben is tanított testnevelést. 1939-től kinevezett tanár lett a Szent Margit Gimnáziumban, és vezető tanárként irányította a TF hallgatók tanítási gyakorlatait is.
A II. világháború után, 1948-ban államosították az egyházi irányítás alatt álló iskolákat,[1] a leánygimnáziumtól elvették az iskolaépületet, az osztályokat széttelepítették, a gimnáziumban tanító nővéreket - az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja tagjait - elbocsátották, ők később Mezőkövesdre kerültek. A vezető tanárként végzett kiemelkedő munkásságáért Lindner Ernőné meghívást kapott 1951-ben a TF Testnevelés elmélet tanszékére, ahol a tanítási gyakorlatok megszervezését és irányítását végezte a tanszék docenseként. Az 1956-os forradalmat követő tisztogatások során, 1958-ban eltávolították a tanszékről, azzal az indokkal, hogy az egyházi iskolás múltja miatt nem alkalmas a leendő pedagógusok marxista–leninista szellemben történő oktatására. Kénytelen volt az áthelyezését kérni, így került a budafoki Budai Nagy Antal Gimnáziumba. Innen ment nyugdíjba 1972-ben a tanév végén, de óraadó tanárként még 1979-ig tanított ebben a gimnáziumban. 1989-ben rehabilitálták és átvehette az alábbi szövegű emléklapot: „Nemzet sorsát és történelmét formáló nehéz időkben tanúsított példamutató helytállásáért”. Szakmai rehabilitációja részeként a TF Egyetemi Tanácsa 1991-ben címzetes egyetemi tanári címet adományozott részére.[2]
Családja
[szerkesztés]1944 júliusában ment férjhez Lindner Ernőhöz (1912–1992).[3] Nyolc gyermeke született (négy fiú és négy lány) - van köztük testnevelő tanárnő, gyógypedagógus, fogorvos, művészettörténész és biokémikus. Elsőszülött lánya négy végtagjára kiterjedő gyermekbénulást kapott, éveket töltött gipszágyban, hétszer kellett megműteni a németországi Münster Ortopéd Klinikáján. Három gyermekét kicsi korukban elvesztette. 15 unokája és 21 dédunokája van.
Díjai, kitüntetései
[szerkesztés]- Matolay Elek Életműdíj (2002)[4]
- Magyar Arany Érdemkereszt (2015)
Érdekességek
[szerkesztés]- Szerepelt a 2014-ben készült Dédapáim és én című dokumentumfilmben,[5] amelyben bemutatja az Argentínában élő, magyar, skót és holland gyökerekkel rendelkező, Carolina Mitchell festőművész utazását dédszülei[6] hazájába, Magyarországra. Lindner Ernőné a festőművész nagyanyjának - Bonczos Zsuzsannának - volt a testnevelő tanára a Szent Margit Gimnáziumban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1948-ban az országos tiltakozás ellenére az országgyűlés június 16-án megszavazta az egyházi iskolák államosítását (XXXIII. törvény).
- ↑ MTTOE közgyűlése (2002)
- ↑ Györgyi-Giergl család: Lindner Ernő (1912-1992) tisztviselő, költő. [2016. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 23.)
- ↑ A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) a kimagasló testnevelő tanári munkásságáért tüntette ki.
- ↑ Dédapáim és én
- ↑ Egyik dédapja Zilahi-Sebess Dénes, a Székely Nemzeti Tanács alapító tagja, másik dédapja pedig dr. Bonczos Miklós, Horthy bizalmasa, a Lakatos-kormány belügyminisztere.
Források
[szerkesztés]- Múlt nélkül jövőnk sincs – Alumni Találkozó
- Wirth Zsuzsanna: Zsuzsi néni, a biológiai csoda (2015)
- Várhegyi Júlia: Örökifjú sportnagyi (2011)
- MTTOE küldöttgyűlés jegyzőkönyve (2002), 8. sz. melléklet
